Nagyon nem mindegy, mennyivel több dízel égésterméket szívtunk be: minél többet, annál többen halunk vagy betegszünk meg. Nemzetközi módszerekkel a tudósok kalkulálni tudják, hogy adott mértékű levegőszennyezettség esetén mennyivel többen halnak meg idő előtt vagy betegszenek meg légzőszervi és kardiovaszkuláris bajokban, illetve tüdőrákban.
Ha a Volkswagen nevéhez tapadó – de más gyártókat is érintő – botrány végén kiderül, összesen hány autó teszteredményeit csalták el, ezáltal mennyi károsanyag-kibocsátásával vették ki részüket a levegőszennyezésből, könnyen megbecsülhető lesz az is, hány megbetegedést és halálesetet lehet a számlájukra írni.
A Guardian által ismertetett adatok szerint akár évi plusz egymillió tonna nitrogén-oxiddal is szennyezhették a levegőt a Volkswagen-csoport járművei (a kalkuláció akkor készült, amikor 11 millió érintett kocsiról volt szó), ez pedig nagyon sok, nagyjából annyi, mint a brit erőművek, ipar, közlekedés és mezőgazdaság együttes kibocsátása.
A nitrogén-oxid (amely magában létfontosságú az emberi szervezet számára, hatásmechanizmusának feltárása Nobel-díjat ért) a levegőbe jutva nitrogén-dioxiddá alakul és a korommal (és más vegyületekkel) együtt nagyon káros. Ezekből az anyagokból a dízelmotorok jelentősen többet pufogtatnak ki, mint a benzinesek, néhány évvel ezelőtt nem véletlenül tartotta fontosnak az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egyik szakügynöksége is kimondani – a korábbi bizonytalankodás után –, hogy a dízelek által kibocsátott anyagok rákkeltők. Erre is hivatkozva szorgalmazza az OECD, a 34 országot, köztük Magyarországot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, hogy az államok szüntessék meg a dízel a benzinénél kedvezőbb adóztatását, a tagországok többségében ugyanis ez a helyzet.
Arról is régóta vita zajlik, hogy a korszerűbb dízelmotorok tulajdonképpen károsabbak a régieknél, mert sokkal kisebb, nanomolekulákból álló kormot bocsátanak ki, amely a rajta megülő vegyületekkel nagyobb bajt okoz az emberi szervezetben.
Mit pufogtat a benzines, és mit a dízelmotor?
A belső égésű motor kipufogógázának összetétele (kipufogógáz tisztítóberendezés nélkül)
|
Komponens megnevezése |
Otto-motornál |
Dízelmotornál |
Hatás |
|
Nem mérgezők: |
|||
|
Nitrogén (N2) |
74–77 tf% |
76–78 tf% |
nem szennyező |
|
Oxigén (O2) |
0,1–3 tf% |
2–14 tf% |
nem szennyező |
|
Vízgőz (H2O) |
3–6 tf% |
0,5–6 tf% |
nem szennyező |
|
Széndioxid (CO2) |
5–12 tf% |
1–6 tf% |
szennyező |
|
Mérgezők: |
|||
|
Szénmonoxid (CO) |
0,5–10 tf% |
100–2000 ppm |
nem rákkeltő |
|
Nitrogénoxidok (NOx) |
500–3000 ppm |
200–5000 ppm |
rákkeltő |
|
Szénhidrogének (CmHn) |
100–10000 ppm |
10–500 ppm |
rákkeltő |
|
Aldehidek (R-CHO) |
0–200 ppm |
0–50 ppm |
rákkeltő |
|
Korom |
0–2 mg/m3 |
10–11000 mg/m3 |
rákkeltő |
|
Benzpirén |
10–20 µg/m3 |
0–10 µg/m3 |
igen erős rákkeltő |
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch03s05.html
A Guardian a King's College of London adataira hivatkozva azt írta, csak Londonban évente 9500 ember idő előtti halálát okozhatja a levegőszennyezettség, elsősorban a szálló por és a nitrogén-oxidok együttese. Természetesen a levegőt nem csak az autók károsanyag-kibocsátása szennyezi, de alapvető része van ebben. Vannak is nemzetközi, a használt tudományos becslési módszerek – feltehetően a King's College kutatói is ezek alapján dolgoztak –, amelyek alapján kalkulálható, mennyi halálesetért tehető felelőssé a levegőszennyezés.
Tavaly Magyarországon is végzett ilyen elemzést az Országos Környezetegészségügyi Intézet, nemzetközi módszertan alapján 14 online monitor állomással rendelkező nagyvárost (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Várpalota, Veszprém) vizsgált a 2005-2010 közötti időszakban. A négyfős kutatócsapat megállapításai közt olvasható, hogy a szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20 százalékkal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben.
A szennyezés és a halálozás számszerű összefüggéseiről pedig a következőket írták a szakértők:
A 14 városban évente átlagosan 49 fővel csökkent volna a halálozás, ha a határérték feletti napok szennyezettségét 50 µg/m3-re sikerült volna csökkenteni.
Évente átlagosan 211 halálesetet lehetne elkerülni, ha az éves PM10 koncentrációt 20 µg/m3-re lehetne csökkenteni.
A 14 városra vonatkozóan megállapítható, hogy a PM 2,5 éves átlagértékek 5 µg/m3-es csökkentése évente átlagosan kb. 1050 halálesetet előzhetne meg, másképp számolva minden városban kb. 3,5 hónap pluszt jelentene egy 30 éves embernél.
Ha az éves átlagértékeket 10 µg/m3-re tudnák csökkenteni, az összes megelőzhető halálesetek száma átlagosan 1570 esetre emelkedne évente, életév-nyereségben kifejezve átlagosan 2,4 hónap (Pécs) és 12,8 hónap (Várpalota) között alakulna ez a továbbélési mutató a városokban.
(forrás: vs.hu)